Akadálymentesítés – Figyelmen kívül hagyják a törvényt ?

0

A négy budapesti kormányablakból hármat egyáltalán nem tudnak igénybe venni fogyatékkal élők. Az esélyegyenlőségi törvény akadálymentesítésre vonatozó, többször meghosszabbított határideje 2010. december 31-én lejárt.

Az új kormányzati hivatalok másnap nyíltak meg, pontosabban január 3-tól működnek azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az állampolgárok ügyintézését, a jó állam szellemében. Ez volt legalábbis a hivatalos kommunikációja az egyablakos ügyfélszolgálatok létrehozásának, ám kialakításuknál egy csepp figyelmet sem fordítottak fogyatékkal élő polgártársainkra…A bejutásra, közlekedésre, eligazodásra és önálló ügyintézésre kiterjedő akadálymentesítést a közforgalmú szolgáltatást nyújtó állami és önkormányzati épületekben kellett elvégezni tavaly év végéig. Ezentúl a fogyatékosok személyiségi jogi pert indíthatnak, és vagyoni kártérítést követelhetnek a nem akadálymentesített intézmények ellen.

Márpedig ilyen intézmények éppenséggel vannak Magyarországon. Ráadásul az Orbán-kormány közigazgatási reformjának egyik lépéseként létrehozott kormányablakok is – összesen 29 van – ezek közé tartoznak. Kiderült, a budapesti 4 irodából 3 teljesen alkalmatlan fogyatékossággal élő polgártársaink fogadására. A megdöbbentő helyzetre a Magyar Antidiszkriminációs Közhasznú Alapítvány (MADA) hívta fel lapunk figyelmét, a MADA ugyanis önkéntesen vizsgálja a törvény által akadálymentesítésre kötelezett intézményeket.

akadálymentesítés?
a kép csak illusztráció

“A törvény hatálybalépésének utolsó határideje is letelt, másnap pedig megnyíltak a kormányablakok. Éppen ez keltette fel a figyelmünket, hiszen arra gondoltunk, hogy egy új, lakossági ügyintézéssel foglakozó kormányzati intézményben minden körülmény megfelel az előírásoknak” – mondta lapunknak Papné Balázs Éva. A MADA önkéntese szerint rendkívül csalódottak voltak, miután meglátogatták a budapesti kormányablakokat. A négy ilyen közül ugyanis csak az egyik, a Fiumei úti felel meg, legalábbis részben az elvárásoknak. Mint mondta: oda legalább a kerekesszékkel közlekedők bejutnak, ám a látás-, illetve hallássérültek számára még ott sem biztosítanak lehetőséget az önálló ügyintézésre.

Balázs Éva szerint ez elkeserítő és felháborító. Kiemelte: tisztában van vele, hogy szigorúak a feltételek, a régi épületeket nehéz és költséges a szabálynak megfelelően átalakítani, de sajnos azt kell mondja, tapasztalataik szerint az illetékesek a törekvés látszatát sem mutatják az esélyegyenlősség biztosítására. Arról is beszámolt, sajnálatos módon más helyeken is hiányosságokat tapasztalnak. Példaként említette, hogy a fővárosi, harmadik kerületi tüdőgondozóban semmilyen körülmény nem áll rendelkezésre a fogyatékkal élők számára.

Pénz és követelmény

Az akadálymentesítésre 2007-2011 között uniós forrásokból 60 milliárd forint állt rendelkezésre, amit a kormányzati, illetve önkormányzati közintézmények (hivatalok, iskolák, kórházak) akadálymentesítésére fordítottak. A pénz jelentős részét pályázati úton osztották el, nyolcmilliárd forintra kizárólag az önkormányzatok pályázhattak, hogy megoldják a mozgásukban korlátozottak bejutását a közösségi épületekbe. De nem pusztán egy, a kerekesszékesek bejutását könnyítő rámpáról van szó. Akadálymentes parkolóhely, megfelelő szélességű folyosók, közlekedő sávok, színnel vagy felülettel kirívó vezetősáv, piktogramos táblák, Braille-írásnak megfelelő információs füzet, megfelelő liftgombok, elektronikus sorszám kijelző, siketek számára külső zajokat kiszűrő rendszer – ezek a követelményei az akadálymentes közintézményeknek.

forrás: népszava.hu

MEGOSZTÁS

Mondd el a véleményed, vagy kérdezz bátran!