Hazai helyzet a mozgáskorlátozott illemhelyekről

0

Az élet kicsit „mássá” válik, ha az ember kerekesszékbe kényszerül. Meg kell szokni, hogy semmi nem megy úgy, mint előtte (annak, aki valamikor is tudott járni), át kell alakítani a mindennapi életet, fel kell dolgozni lelkiekben a megváltozott állapotot. Egyszer csak eljön a pillanat, hogy már kimerészkedik az ember a külvilágba is. Ekkor jön egy másik tanulási szakasz. Hogyan közlekedjen egyedül, hogyan vásároljon a boltban, és hol és hogyan használja a városi illemhelyeket.

A mi városunkat a „napfény városának” nevezik, de még a legmelegebb nyári napon is beborul az ég, ha a városban vagyunk, és netán mosdóba kellene mennem. A nagyobb bevásárló központokban megoldható, de ha bent járunk a belvárosban,sajnos nem igazán van rá mód, hogy olyan WC-t találjunk, ami mozgáskorlátozottak részére is megfelel. A nem rég felújított Szent István téren kialakításra került egy ilyen illemhely, ezzel csak az a gond, hogy a belváros és e hely között elég nagy a távolság.

Aki esetleg eljár néha napján vendéglőbe étkezni, az kitapasztalja, hogy melyik étteremben van mozgáskorlátozott mosdó vagy olyan illemhely, ahova bejut a kerekesszékes ember is. E tudás birtokában, ha a városban jár, talán könnyebben megoldja, ha rájön a szükség. Nagyon kellemetlen úgy elindulni otthonról, hogy már az indulás előtt legalább egy órával ne igyon semmit az ember, hogy míg a városban van, ne kelljen WC-re mennie. Sajnos nagyon nehéz ezt megoldani, mert az ülés, azaz a nem mozgás miatt, hamarabb kezdünk el fázni (legalább is a hidegebb napokon), így hamarabb jön az inger is. Sokszor maga a betegség hozza, hogy többet kell mennie az embernek a WC-re. Összegezve: nem az a megoldás, hogy akkor nem iszunk. Egy-két kulturált illemhely a belvárosban már is orvosság lenne a felvázolt problémára.

Kiemelném a kulturált szót, mert sajnos tapasztalatom, hogy a „kulturált” hely nem mindenki számára jelenti ugyan azt. Az illemhelyek zöme sajnos koszos és büdös. Sokszor előfordult, hogy a használat előtt vizes törlőkendővel kellett a WC ülőkét rendbe tennem, hogy a dolgom elvégezhessem. Most már minden alkalommal van a táskámban egy csomag törlőkendő, a biztonság kedvéért.

koszos toalett

Ezzel a helyzettel az országban több helyen is szembesültem, legyen az egy benzinkút, egy bevásárló központ vagy akár az autópálya mellett lévő mozgáskorlátozott illemhely. Gondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha az ajtóra kifüggesztett takarítási lapot aláírnom ezen a helyeken, annak értéke figyelem felhívó lenne ???!!!!

Úgy gondolom, hogy ezekbe a mosdókba nem csak a mozgáskorlátozott emberek járnak, ezért van az sokszor, hogy olyan amilyen. Nem szeretnék én itt senkit megsérteni (bár azt mondják: akinek nem inge, nem veszi magára), de annak, akinek muszáj ráülnie a WC ülőkéjére biztos, hogy fontos a tisztaság, ezért gondolom én (remélem nem naivan), hogy akkor ők úgy is fogják elhagyni a helyiséget, hogy az másnak is tisztán maradjon.

Fontos lenne az emberek szemlélet váltása is, nem hiszem, hogy bármelyik mozgáskorlátozott ember kiváltságos helyzetet szeretne, higgyék el, ez nem így van. Egyszerűen csak azt kellene megérteniük embertársainknak, hogy ami nekik „csípőből” megy és természetes, azért egy kerekesszékben ülő embernek meg kell vívnia a maga kis csatáját. A mosdók ajtajára nem díszítő elemnek van kiragasztva a kerekes székes embléma (és általában a gyerekpelenkázó), hanem mert a helyiség azon emberek részére lett kialakítva.

Így néz ki egy rendezett mozgássérült illemhely

Ma már az Európai Unió-s elvárásokhoz igazodva megdöbbentő, hogy még mindig nem történik nálunk ezen a téren semmi. FIGYELEM kedves illetékes emberek, vagy azok, akik a parlament székeiben bennünket is képviselnek. Van egy nagyon jó megoldás az általam fentebb leírt problémára, és ennek a neve: EURO KEY. Egységes illemhelyek a mozgásukban korlátozott embereknek, melyet csak ők tudnak használni, hiszen kulcsot ezen illemhelyekhez azok kaphatnak, akik papírral igazolják megváltozott állapotukat.

Szerző: O.L.A

MEGOSZTÁS

Mondd el a véleményed, vagy kérdezz bátran!