Kósa Ádám: A MÁV-kocsik 97 százaléka alkalmatlan kerekesszék szállítására

2

Magyarország három évvel ezelőtt vállalta, hogy teljesíti a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírásait, ám azóta nem sok történt, még a kötelező országjelentést is a civilek készítették el, idén augusztusban – mutatott rá többek között Kósa Ádám, az Európa Parlament fogyatékosügyi frakcióközi csoportjának elnöke. Kósa Ádám, aki Fidesz-listán jutott be az EP-be, siketként személyesen is érintett a témában.

hvg.hu:2006 decemberében született meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelyet hazánk 2007-ben ratifikált. Mivel tartalmazott ez többet a korábbi esélyegyenlőségi törvénynél?

Kósa Ádám: Komoly szemléletváltást tükröz, mert a korábbi orvosi-egészségügyi megközelítést felváltotta az emberi jogi megközelítés. Hozzáteszem, ez az első olyan ENSZ-egyezmény, amely a civil szervezetek teljes bevonása mellett készült.

Kósa Ádám

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az 1998-as, a fogyatékos emberek jogairól szóló törvény „csak” azt deklarálta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami kötelezettség.

hvg.hu: Magyarországnak idén májusban kellett volna elkészítenie a vállalások teljesítéséhez szükséges országjelentést, amely részletesen tartalmazza, mi történt eddig és milyen elmaradásaink vannak. Helyette a civilek készítették el a maguk „árnyékjelentését”, megvalósítási ajánlásokkal kiegészítve az egyezmény minden cikkelyére vonatkozóan. A többi országnak is van restanciája?

K.Á.: Csak Spanyolország adta le időben az országjelentést. Magyarország haladékot kért és kapott, a kormányváltásra hivatkozva. Arra viszont nem volt eddig precedens, hogy egy országban az árnyékjelentés előbb elkészült volna, mint a kormányzati. Célunk egy szigorúan szakmai elemzés elkészítése volt, amely iránymutató a mindenkori kormány számára és egyben az együttműködés alapja is lehet. Szeretnénk, ha az érintettek, a szakma és a politika folyamatos kompromisszumokkal tudna eredményeket elérni. Erre vannak is jó példák, ilyen volt a jelnyelvről szóló törvény elfogadása.

hvg.hu: Meddig kapott Magyarország haladékot az országjelentés elkészítésére és az egyezményben foglaltak teljesítésére?

K.Á.: Az egyezmény által előírtak végrehajtására nincs határidő, de a nemzetközi és a magyar jog szerint is azonnal meg kellett volna jelenniük a magyar jogrendszer különböző szintjein. Több fogyatékosságügyben élenjáró ország, így például Finnország addig nem ratifikálja az egyezményt, míg jogrendszerében a szükséges változtatásokat végre nem hajtja. Ezért is történhetett, hogy az EU 27 tagállamából mindössze 16 ratifikálta az egyezményt. Ennek ellenére, örülni kell annak, hogy Magyarország már megtette, mert így könnyebben kikényszeríthetőek az abban foglalt előírások teljesítése. Még rengeteg teendőnk van, és remélem, a kormány ebben partner lesz.

Ahová egy Mikulás sem tudott bejutni.

Fotó: MTI

Sajnos az elmúlt években rengeteg lehetőséget elszalasztottunk, ami miatt például az akadálymentesítésre vonatkozó, december 31-én lejáró határidő tarthatatlanná vált. Véleményem szerint fontos a határidők betartása, de nálunk még fontosabb lenne, hogy végiggondolt, megalapozott programok szerint fejlesszünk.

hvg.hu: Konkrétan itt mire gondol?

K.Á.: Például a közintézmények akadálymentesítése sokszor ésszerűtlenül – szakmai vélemény kikérése vagy elfogadása nélkül – zajlott, amit teljesítettek ugyan határidőre, de a kerekesszékes állampolgár számára nem lett könnyebb a közlekedés. Európai parlamenti munkám része, hogy elérjem, szülessenek egységes akadálymentesítési előírások. A civil érdekvédelmi szervezetek ígéretet kaptak arra, hogy a kormány minden esetben már a tervezés szakaszában kikéri majd szakmai véleményüket.

hvg.hu: Kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e a megvalósításához szükséges anyagi források.

K.Á.: Az anyagi források szűkösek, de utánanéztem, és kiderült, hogy az elmúlt években a kormány kihasználatlanul hagyta az e célra rendelkezésére álló európai uniós források jelentős részét. Reményeink szerint az új kormány most több olyan programot elindít, amelyek teljesítik az egyezmény előírásait, azaz lehetővé teszi a fogyatékkal élők jelentősebb foglalkoztatását, illetve javítja oktatásuk körülményeit.

hvg.hu: Mi a helyzet az infokommunikációs akadálymentesítéssel?

K.Á.: Nem túl jó, de szigetszerűen már működnek jó szolgáltatások is, amelyeket el lehetne terjeszteni. Vannak például olyan hazai szállodák, amelyek felismerték a potenciális vendéget a fogyatékossággal élők személyében is, és igényeik szerint szereltek fel szobákat, tették hozzáférhetővé épületüket. Az állami intézmények közül a Debreceni Egyetem elindította jegyzetelő szolgáltatását, mert az elmúlt öt évben háromszorosára nőtt a fogyatékossággal élő diákjainak száma. Jómagam célként tűztem ki az idehaza szerzett kedvező gyakorlati tapasztalatok összegyűjtését, beleértve a „design for all” elve szerint megvalósult beruházásokét,  amihez európai szinten is keresem a szövetségeseket. Így reményeim szerint 2012-re elkészülhet egy „kézikönyv” a témában.

hvg.hu: A közösségi közlekedés akadálymentesítésében nem tartható az eredeti határidő, vagyis 2010. december 31. Mi a legújabb dátum?

K.Á.: Jó lenne, ha erre a kérdésre létezne pontos válasz. Ma a MÁV-Start Zrt. személykocsijainak 97 százaléka nem alkalmas kerekesszék szállítására, a cég adatai szerint a vasút felvételi épületeinek 90 százaléka nem akadálymentesített. Az alacsonypadlós járművek száma a debreceni tömegközlekedésben a legmagasabb, 86 százalék, míg a BKV-nál mindössze 34 százalék. Persze akad ennél is rosszabb: a Pécsi Közlekedési Zrt. járműveinek csak 3 százaléka alacsonypadlós. Az adatok tükrében olyan szolgáltatói szemléletváltozásra lenne szükség, mely eddig ismeretlen volt Magyarországon. Abban reménykedem, hogy konszenzussal találunk olyan megoldást, amely vállalható mind az állam mind a fogyatékossággal élő emberek számára.

hvg.hu: EP-képviselői tisztsége mellett többek között a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke is. A SINOSZ alapszabályzata szerint politikai pártoktól független szervezet, ennek ellenére ön fideszes néppárti képviselőként tevékenykedik az Európai Parlamentben. Hogy fér ez össze az alapszabályzattal?

K.Á.: A Fidesz-KDNP 2009-ben támogatott abban, hogy felkerüljek az európai parlamenti képviselő-jelöltek listájára, ami nem jelenti azt, hogy jómagam párttag vagyok vagy lettem volna. Most sem vagyok az. A SINOSZ-küldöttek támogató szavazata nélkül nem vállaltam volna, hogy megtartom a szervezetben elnöki posztomat. A siket és nagyothalló közösség túlnyomó többsége számára azonban nagy értéket képviselt, hogy egy siket ember elsőként került be az Európai Parlamentbe, ezért meghosszabbították mandátumomat.

hvg.hu: Milyen konkrét feladatokra koncentrál EP-képviselői mandátuma lejártáig?

K.Á.: Egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a fogyatékos emberekkel kapcsolatban Európa-szerte kialakult téves gondolat megváltozzon. Ehhez gyakorlati oldalról a fogyatékossággal élő személyek munkába állításának támogatása, az oktatás és a képzés során nagyobb hozzáférhetőség biztosítása, illetve egységesen elérhető és használható szolgáltatások szükségesek. Terveim között szerepel továbbá egy összehangolt uniós kutatási program kialakítása is a fogyatékosság és az idősödés tárgykörében, a fenntartható társadalom érdekében.

forrás: hvg.hu

MEGOSZTÁS

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A szegedi tömegközlekedést nem említi cikk, de az is élen jár Magyarországon az akadálymentes tömegközlekedés megvalósításában…

Mondd el a véleményed, vagy kérdezz bátran!