Mentesítés: nem lehet akadály

0
A fogyatékkal élőket a fizikai akadályok és az elfogadás fala is elszigeteli valamennyire a társadalom teljes értékű tagjaitól. Nehéz eldönteni, vajon az akadálymentesített terek építésével vagy a szembenézéssel állunk-e jobban.
Hegedűs Lajos, a mozgássérültek szövetségének elnöke azt mondja, lényegesen jobb a helyzet, mint akár csak egy évtizede. Az épek általában információ hiányában fordulnak el a fogyatékkal élőktől, különösképpen az értelmi sérültekről és az autistáktól. Információ viszont egyre több van, a fizikai környezet is előnyére változik. A könnyen járható terek pedig nemcsak a mozgássérültek, hanem a molnárkocsit tolók, a babakocsisok, a gyerekek és idősek, gyakorlatilag minden ember életét megkönnyíti.

Bodor Zoltán rehabilitációs szakmérnök e könnyítés tervezésével foglalkozik, és rossz iránynak tartja, amikor a mozgássérültek számára épült berendezések használati gyakoriságáról kérdezem; pusztán a fotóillusztráció miatt. Azt mondja, ezt nem lehet a megérés szempontjából vizsgálni. Bár Hegedűs Lajos arra is rávilágít, hogy a fogyatékkal élők megbecsülése adózást, értéktermelést indít el. Az egyébként fogyatékkal élő szakemberekkel egy keddi kaposvári szakmai fórum apropóján beszélgettünk, ahol a sérült szavalók, mosolyogva éneklő fogyatékos gyermekek láttán nehéz volt épnek lenni…

Mindannyiunk ügye
Mindannyiunk ügye

A fogyatékosság azokról a következményekről szól, amelyekkel a társadalom az érzékelt károsodásra válaszol. A téma szaktekintélyének, Colin Barns angol professzornak az állásfoglalása jól példázza, mit is jelent valójában a fogyatékosügy. Nem róluk szól, és még csak nem is rólunk, hanem mindannyiunkról, 2001-es adat szerint 577 ezer emberről.
Rubovszky László, az ÉTA szövetség ügyvezető igazgatója a keddi kaposvári szakmai fórum megnyitójában kiemelten szólt három programjukról, a házi segítségnyújtásról, a „mondvacsinált munkahelyteremtő ráfordításokat” kiváltó és tényleges munkát adó képzési elképzeléseikről, valamint a foglalkoztatásról.
Az ÉTA érdekképviseleti és szakmai szövetség nyolc éve adományoz emléklapot évente két településnek, melyek kiemelt szociális érzékenységet mutatnak. Az elismerést kedden a városháza dísztermében vette át Szita Károly. A város polgármestere a fogyatékkal élők rendkívül hatásos kulturális összeállítása után mondta: „Rengeteg kell még tanulnunk”, amivel az épek társadalmának fogyatékosokról alkotott elenyésző ismeretére utalt. A polgármester kifejtette: az intézményrendszer adatai alapján Kaposváron 1700 fogyatékkal élő ember él, teljes jogú tagjaként a városnak, gazdagítva és gyarapítva azt.

A fogyatékosság azokról a következményekről szól, amelyekkel a társadalom az érzékelt károsodásra válaszol
A fogyatékosság azokról a következményekről szól, amelyekkel a társadalom az érzékelt károsodásra válaszol

A közelmúlt kaposvári nagyberuházásai mind akadálymentesen épültek (fürdő, Szivárvány Zeneház, főtér). Kaposvár beadja a pályázatát az Európa Akadálymentes Városai címre, amit már Hegedűs Lajostól hallottunk, aki rendkívüli örömét fejezte ki a pályázat miatt, aminek ötletét egy tavaszi közmeghallgatáson vetette föl.
– Büszke kaposvári vagyok – mondta Hegedűs Lajos –, mert bár a megyeszékhely még nem teljesen akadálymentes, de létezik koncepció, és ez a legfontosabb. Ez a szemlélet bölcsességét mutatja.
A mozgáskorlátozottak szövetségének elnöke lapunknak erről úgy fogalmazott: az akadálymentesítés csak részben pénzkérdés. Részben pedig prioritás, döntés kérdése: arra van pénz, amire akarjuk. Az akadálymentes terek később lehetőséget adnak arra, hogy az épek és a mozgásukban akadályozottak közösséget alkossanak. Lássák, megismerjék egymást.

A keddi városházi fórumon a kaposvári Bárczi és a Napsugár gyógypedagógiai központ pedagógiai szakértői a jövő iskolájáról és a sérült gyermekek fejlesztéséről tartottak előadást, és bemutatkozott a Gyöngyfa napközi otthon is. Felléptek az intézmények lakói is, a figyelmes hallgatóságot tanítva meg igen sok mindenre…

Változó időpontok, változó fogalmak

Bodor Zoltán rehabilitációs szakmérnök sok éve tervez akadálymentesítést. Azt mondta, az uniós pályázatokban „horizontális”, mindenre érvényes elv az akadálymentes terek létesítése. Ennek sokszor módosított határideje az év végén jár le. Közben a fogalmak is változtak.
– Ma már nem épületet kell akadálymentesítéssé tenni, hanem a szolgáltatást kell elérhetővé tenni – mondta Bodor Zoltán. – Két éve az egészségügyi alapellátás, tavaly az oktatási és szociális intézmények határideje járt le, idén az önkormányzati ügyfélszolgálatok következnek. Általában az az elv, hogy egy településen legalább egy háziorvosi rendelőt és egy ügyfélszolgálatot akadálymentessé kell tenni. Időarányosan a polgármesteri hivatalok állnak jobban, a jobbára magánvállalkozású alapellátás kevésbé mondhatja el ezt.

forrás: sonline.hu

MEGOSZTÁS

Mondd el a véleményed, vagy kérdezz bátran!